Pándy Kálmán (1868-1945)
Ókígyósi származású, nemzetközileg elismert elmeorvos. 1899-1905 között a kórház orvosa, majd a lipótmezői Elmegyógyintézet igazgatója. A kórház 1986-ban vette fel a nevét.
1828 januárjában a vármegye első alispánja a vármegye közgyűlésén indítványozta a kórház létesítését az akkori megyeszékhelyen Gyulán. Az egybegyűlt rendek az indítványt elfogadták.
1837-ben Virágos Sándor vette át az adományok kezelését.
1845 végén a kórházi bizottság 4.000 pengő forintért megvásárolta Vidovich Ferenc házát, ahol a gyulai megyei kórház 1846. május első napján megkezdte működését 10 betegággyal, Békés vármegye magánkórházaként.Az akkori, közadakozásból felállított tíz ágyon gyógyító intézmény 186o-ban is csak 16 ággyal állt a megye lakosságának rendelkezésére.
A századfordulóra 1200 ágyas, hatalmas, számos profillal rendelkező nagy közkórház és "tébolyda" jött létre. Az I. világháborúig terjedő időszakot tekintjük a kórház fénykorának.Trianon után az országhatár közel került a kórházhoz, és ettől kezdve a II. világháború elvesztéséig egy depressziós környezetben kereste a maga helyét az intézmény. Lépést tartott a kor egészségügyi fejlődésével, számos új osztály és szolgálat jött létre, de építkezés, vagy dinamikus fejlődés nem történt ebben az időszakban.
1944 őszén a szovjet alakulatok kórház-bázisa működött a kisvárosban. Az alig 20 ezernyi lakosú településen több háztömböt is magába foglaló, heteken keresztül mintegy 15 ezer sebesültet ellátó mamut szervezet működött. A kórházban az ország ezen depressziós szögletében a 60-as évek végéig semmilyen fejlesztés nem történt, vérhas járványnak kellett kitörnie, hogy a tönkrement infrastruktúrában az első beruházások megtörténhessenek.A mai pavilonok építését a 20. század elején kezdték el, a kórház jelenkori történetének egyik legnagyobb arányú fejlesztése keretében.Amikor 1924-ben állami kezelésbe került , újabb pavilonokat építettek. A fejlesztések eredményeképpen a kórház a vidék második legnagyobb közkórházává vált és megmaradt megyei intézménynek.
Az alapítás óta eltelt több mint másfél évszázad alatt orvosok és szakdolgozók százai, közöttük számos kiemelkedő személyiség fáradozott azon - és kutatási eredményeivel hozzá is járult -, hogy a kórházban az orvostudomány legkorszerűbb módszereivel gyógyítsák és ápolják a betegeket.
A zsúfoltság csökkentése és a komfortfokozat emelése érdekében új beruházások kezdődtek.Az ágazati minisztérium ide vonatkozó állásfoglalásainak megfelelően a megye kórházainak rekonstrukciós programja területi összefüggések figyelembe vételével, a felesleges párhuzamosságok kizárásával készült és a földrajzilag közel eső gyulai megyei és békéscsabai városi kórházak feladatait egységben kezeli. Az eddig végrehajtott rekonstrukciók és az 1998-ban a központi diagnosztikai betegellátó egység kialakítására címzett támogatás iránt benyújtott pályázat is ennek megfelelő.Az elnyert támogatással megvalósuló rekonstrukciót várhatóan 2oo3-ra fejezik be.Eredményeképpen a belgyógyászati tömb 15oo négyzetméterrel bővül. (18o M Ft). Az izotópdiagnosztikai laboratóriumot, a röntgent, a központi laboratóriumot és a központi sterilizálót magába foglaló Központi Orvosi Ellátó épület 65oo négyzetméteren épül meg. A beruházás értéke 1, 9 milliárd Ft. A megyei feladatokat ellátó új Fertőző pavilon kétezer négyzetméterének beruházási költsége 35o millió Ft, a Sugárterápiás Centrum 390 milliós beruházásával, 915 négyzetméterrel gyarapszik az a hasznos terület, ahol a betegek gyógyítása folyik.
A kórház igazgatói 1846 - napjainkig
- Virágos Sándor 1846-1849
- Dr. Tormássi Lajos 1849-1861
- Dr. Galgóczy Gábor 1861-1863
- Dr. Kovács István 1863
- Herbert Antal másod alispán 1863-1867
- Karassiay István első alispán 1867-1871
- Jantsovits Pál első alispán 1871-1879
- Dr. Kovács István vármegyei főorvos 1879-1894
- Dr. Hajnal István vármegyei főorvos1894-1895
- Dr. Zöldy János vármegyei főorvos 1885-1896
- Dr. Berkes Sándor igazgató 1896-1924
- Dr. Tauffer Emil igazgató 1924-1935
- Dr. Mészáros Gábor igazgató 1936-1939
- Dr. Takácsy Lajos igazgató 1940-1944
- Dr. Szórády István igazgató h. 1939-1944
- Dr. Gyarmati István mb. igazgató 1944-1947
- Dr. Sántha Ernő igazgató 1947-1950
- Dr. Pátkay József mb. igazgató 1950-1951
- Dr. Juba Adolf igazgató 1950-1961
- Dr. Sáró András igazgató 1962-1973
- Dr. Deli László mb. igazgató 1973-1974
- Dr. Buda István főigazgató 1974-1979
- Dr. Sarnyai Ferenc főigazgató 1980-1986
- Dr. Pintér Miklós mb. igazgató 1986-1987
- Dr. Szepesvári Elemér főigazgató 1987-1990
- Dr. Kander Zoltán orvos-igazgató 1991-2001
- Dr. Kovács József főigazgató főorvos 2001-
|
|
|
