Történeti áttekintés

A könyvtáralapítástól az Internetig

... elmentek mind a tudós próféták,
s velük halt volna nevük,
ha emléküket írásaik meg nem örökítik.

Ch. Desroches-Noblecourt
A Chester Beatty IV. papirusz

Honfoglalásunk 1100. évében ünnepeljük kórházalapításunk 150. évfordulóját. Ez idő egyötödét a tanulmány szerzője is e nagy múltú intézet tudományos és gyógyító tevékenységének szolgálatában töltötte, a 100 évvel ezelőtt alapított Orvosi Könyvtárban.

Kevesen tudják ma már, hogy az első könyvtár, évtizedekkel megelőzve a szakkönyvtár alapítását, ún. Betegkönyvtár volt. A Wenckheim grófok, és más nemesi családok, módosabb polgárok, Gyulaváros és vonzáskörzetének lakossága, kötelességének érezte, hogy a kórháznak adományozott pénz és különféle tárgyak pl. evőeszközök, párnák, takarók stb. mellett, a betegeknek könyvet is adományozzon. „Más alakban is kezdetét vette a kórház betegei iránt tanúsított jóindulat, mely a kórházi betegek könyvtárának alapítását eredményezte. Özv. gróf Almásy Kálmánné 75 kötet könyvet, a Békés vármegyei Közművelődési Egyesület 250 kötet, Jakabffy Zoltánné (Csanád megyéből) 56, Thuróczy Endre (Békés) 7 kötet, Tarnay József (Gyula) és Hrabovszy Géza (Gyula) 10-10 kötet, Haviár Lajosné pedig 1901-ben 619 kötet könyvet ajándékoztak a kórháznak." Mások is követték e nemes példát, s többek között Kner Izidor (Gyoma), Weisz Mór (Gyula) szintén könyv adományokkal gyarapították a betegek könyvtárát, mely ma már 1153 kötetből áll, a betegek nem csekély örömére.

A betegek más módon való szórakoztatására is gondoltak: gróf Almásy Dénes egy pianínót, Wenckheim Frigyes gróf phonographot, Dömény Lajosné egy zongoraharmóniumot, egy magát megnevezni nem akaró jótevő pedig egy aristont ajándékozott az intézetnek 1901-ben. Több fővárosi és megyei napi- és hetiap, Berkes igazgató felhívásának engedve ingyen küldte példányait az intézetnek. A „Gyulai kör", a „Polgári kör" – a korábban pénzért értékesített – elolvasott lapjait szintén a kórháznak adta.

A betegkönyvtár részére összegyűlt könyvállomány tartalmában meglehetősen heterogén volt. Az adakozó kedvű családok kihalásával ez a szép hagyomány nem talált folytatókra. A II. világháború után megjelenő évkönyvek nem említik a Betegkönyvtárat. Csak az 1970-es évek közepén, amikor a „tiszavirág életű" ún. Közművelődési Bizottságok létesültek, ekkor nyílt lehetőség minegy 60000,– forint értékben, a krónikus betegeket gyógyító osztályok részére szépirodalmi műveket vásárolni.A másik fontos esemény 1989-ben történt, amikor a Megyei Közművelődési Könyvtár selejtezésre szánt anyagából, a könyvtár vezetője 600 kötetnyi szépirodalmi művet szerzett a betegeknek.

Amíg a kórházi Betegkönyvtár századforduló előtti állományából egyetlen kötet sem maradt fenn az utókor számára, addig az Orvosi Könyvtár állományában – annak alapítását jóval megelőző korokból, sőt néhány kiadvány esetében a kórház létrehozását megelőző századból is – számos olyan kiadvány lelhető fel, amellyel a könyvtár méltán büszkélkedhet. A Betegkönyvtár állományának gyarapodásával szemben, az Orvosi Könyvtár 1900. április 17-én történt létrehozásától kezdődően – immár 96 év óta tervszerűen fejlődik.

Dr. Berkes Sándor igazgató javaslatára a Kórházi Bizottság elhatározta, hogy az intézet belép az Orvosi Könyvkiadó Társulat tagjai sorába. Döntés született arról is, hogy az intézet évenként 300 forintot áldoz a szakkönyvtár céljaira. Ezen felül a Kórházi Bizottság külön összeggel is támogatta a könyvtár gyarapodását. Berkes igazgatón kívül a könyvtárügy elkötelezettje volt dr. Pándy Kálmán is, kórházunk névadója. Így nyilatkozott: „... megemlítem, hogy az orvosok munkásságának elősegítése is folytonos törekvésem volt. A psychiátria éppen nálunk olyan tudomány, melynek több egyéni haszna nem igen van, mint hogy az ember e munkában örömet talál, ezen öröm megszerzésének pedig alig van jobb eszköze, mint a tudományos foglalkozás, ez megértéséhez, tisztább s tágabb látáshoz vezet, a mely többé kevésbé nem csak a psychiátriának, de az életnek megítélését is módosítja. Természetesen a tudományos munkásságot mint egy kórházi alapszabályokkal előírni nem sokat jelent, érdeklődést kelteni, irányítani s a munkához eszközöket nyújtani is szükséges. Az egyetemről kikerült fiatal orvos a tankönyvektől eltekintve tudományos irodalomról rendesen nem is hallott, anyagot gyűjteni, gondolatokat fűzni, eredményeket megítélni és kifejezni csak vezetőjétől tanulhat... Hogy ilyen irányban dolgozhassunk, sikerült egy kis könyvtárt is szerveznünk, melyben eddig 3000 korona értékű könyv van, nagyobb részt német szakfolyóiratok s a legfontosabb kézikönyvek is. A jövő évi költségvetésbe 500 korona van az osztály könyvtárára előirányozva s így a legszükségesebb munkákat megvehetjük".

Dr. Pándy Kálmán főorvos munkásságának gyulai éveit a következő kutatási témák jellemzik:

Dr. Pándy Kálmán felfelé ívelő pályája révén 1903-ban elnyerte a vármegye ösztöndíját, amely lehetővé tette számára az elmebetegügy Európa 20 országában való tanulmányozását. Hazatérve nagy terjedelmű tanulmányt írt „Gondoskodás elmebetegekről más államokban és nálunk" címmel. A művet 449 oldalon, 38 táblával illusztrálva, a gyulai Corvina Nyomda készítette el. A nyomtatási költségekhez 1000 koronával járult hozzá a kórház. Ennek fejében 100 példányt kapott, amelyeket ajándékképpen küldött szét a hazai elmegyógyintézeteknek és más tudományos társulatoknak. Amikor Pándy Kálmán főorvos Lipótmezőre távozott, az Országos Orvosszövetség Békésvármegyei, 1905. szeptember 5-én tartott közgyűlésén dr. Zöldy János elnök a következő szavakkal jelentette be távozását: „Dr. Pándy Kálmán a szövetségnek több éven át volt könyvtárosa és buzgó tagja. A lipótmezei országos tébolydához neveztetvén ki főorvosnak, megválik a szövetségtől". A továbbiakban nagy elismeréssel emlékezett meg Pándy dr. kiváló érdemeiről, amelyeket a könyvtár rendezése és gyarapítása terén szerzett. Felsorolta mindazokat az eredményeket is, amelyeket Pándy főorvos szakmai munkájával a maga dicsőségére, „kartársainak" büszkeségére, mind szakirodalmi munkásságával, mind a vármegyei tébolyda magas színvonalú vezetésével elért.

Az 1905. évi jelentés a szakkönyvtárral kapcsolatban a következőket tudatja: „A múlt évben a következő szakmunkák illetve folyóiratok szereztettek be az Orvosi Könyvtár gyarapítására:

  1. Gyógyászat
  2. Orvosi Hetilap
  3. Prof. dr. Hildebrand: Jahresbericht über die Fortschritte auf dem Gebiete der Chirurgie
  4. Bergman–Eisberg–König–Körte: Archiv für Klinische Chirurgie
  5. Prof. dr. Helferich: Deutsche Zeitschrift für Chirurgie
  6. P. v. Bruns: Beitraege zur klinischen Chirugie
  7. Mikulicz–Naunyn: Mitteilungen aus den Grenzgebieten der Medizin und Chirurgie
  8. Dr. Hermann Schlesinger: Centralblatt für die Grenzgebiete der Medizin und Chirurgie
  9. Max Nitze–F. Oberlaender: Centralblatt für die Krankheiten der Harn und Sexual Organe
  10. Archiv für Psychiatrie
  11. Allgemeine Zeitschrift für Nervenheilkunde
  12. Centralblatt für Nervenheilkunde und Psychiatrie
  13. Monatschrift für Psychiatrie und Neurologie
  14. Psychiatrie-Neurologische Wochenschrift
  15. Archiv für Kriminal-Antropologie
  16. Irrenflege
  17. Jó Egészség
  18. Alkoholizmus

Az alábbi: 1911., 1912., 1913. évi gyarapodás számadataiból kitűnik, hogy – a mai gyakorlattól eltérően – igen sok folyóiratkötet volt kint az osztályokon (1., 2., 3. táblázat). Erre a tényre csak a Tauffer-féle, 1929-ben kiadott évkönyv ad magyarázatot. Látható továbbá az is, hogy a betegek könyvtárában, a könyvek egyharmad része német nyelven íródott. Ebből sajnos egyetlen kötet sem maradt meg, pedig nagy valószínűséggel érdekes olvasmányul szolgálhatnának az utókornak. Az utolsó, ránk maradt, 1913-ban megjelent Berkes-féle évkönyvben máig érvényes sorok olvashatók:
„Változtatni kellene valahogy ezen a rendszeren a kórházak és a tanulmányait folytató fiatal orvosnemzedék érdekében egyaránt, mert míg egyrészről az orvos egyetemeken a folyton panaszolt rendkívüli zsúfoltság miatt aránylag kevés kartársnak van alkalma arra, hogy magát egyik vagy másik szakmában alaposan kiképezze, másrészt a nagy vidéki kórházak kiválóan változatos és rendkívül tanulságos nagy anyaga, a tanulás és az orvosképzés szempontjából nincsen kellően kihasználva. Olyan nagy betegforgalmú kórházakban, mint a minő a gyulai, ahol megfelelően berendezett laboratórium, és prosectura van, ahol úgyszólván az összes főorvosok – itteni állásaik elfoglalása előtt – egyetemi tanársegédek voltak, az ilyen kórháznak valami olyan elhelyezést kellene keresni és találni a hazai közintézmények sorában, hogy ennek a feladatnak is eleget tehessenek. A m. kir. közoktatási kormánynak kellene valamiképpen odahatni, hogy a vidéki nagy kórházak óriási és igen tanulságos anyaga, megfelelőbben legyen felhasználható és értékesíthető az orvosképzés fontos céljaira. De vajon kerül-e erre valamikor sor, ebben a szegény hazában? Ahol sem a kórházakkal, sem a kórháziakkal nem tö rődnek sokat, sőt bizony az orvosképzés érdekeit sem karolják fel úgy, mint ahogy kellene. Hiába nálunk csak a politizálás a fontos, ezzel foglalkozik az ország intelligenciájának legnagyobb része, ez köt le csaknem minden törekvő erőt, csak ez érdekel úgyszólván mindenkit, de ez aztán annyira, hogy minden egyébre az érdeklődésnek csak a töredéke marad, s így lesznek árvákká, mostohákká az országnak olyan intézményei, amelyek a fentebb felsorolt okokból nagyon is rászorulnának arra, hogy működésük a köz érdekében minél kiválóbb és eredményekben minél gazdagabb legyen." Nincs tudomásunk arról, hogy a fent idézett, 1913-ban kiadott évi jelentést követően, az 1924. május 1-jén – fáradhatatlan munkálkodás után – bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig, Berkes igazgató újabb évi jelentést adott volna ki.

Az 1902-tôl 1913-ig évente megjelent kiadványokból, a jubileumi kutatások során nemcsak az abban leírtakkal ismerkedhettünk meg, hanem azzal a rendkívüli személyiséggel is, aki mindezek mögött állt. Az alábbi – dr. Berkes Sándort nyugdíjba vonulásakor ábrázoló – felvétel közzétételével kíván az Orvosi Könyvtár nevében e cikk írója emléket állítani a könyvtáralapító, kórházépítő igazgatónak Tizenegy év elteltével, az 1924. évtől kezdődően találhatók ismét könyvtárra vonatkozó adatok a Tauffer Emil kórházigazgató által szerkesztett évkönyvben:
„A vidéki szellemi munkálkodás sajnos forrásmunkák hiányával küzd; ezt enyhítendő, a kórház államosítása óta a folyóiratok számát lényegesen szaporítottuk, s a kórháznak ez idő szerint a kimutatásba foglalt 27 folyóirat jár" „Olvasóterem eddig létesíthető nem volt, de reméljük, hogy az 1929–1930. év folyamán e hiányon is segíthetünk. A kérdés elsősorban helyszűke miatt nem oldható meg egykönnyen, mert az e célra felhasználható régi kórházi tanácsterem éveken át orvosi ebédlővé vedlett. Azóta pedig 1927-ben az orvosi ebédlő átköltözhetett az emeletesre húzott konyhaépületbe, a nagy helyiséget a lakás nélkül sínylődő Budapestről időközben idehelyezett tisztviselőnek kellett ideiglenesen használatra átengedni. Reméljük azonban, hogy az 1930. év folyamán ezen, az orvosképzés szempontjából fontos és nyomasztóan érezhető hiányon is segíteni fogunk dacára annak, hogy a gazdasági hivatal aktaszaporulata vetett szemet a nagy helyiségre, melyben megnövekedett irattárunkat volna kívánatos elhelyezni."

A könyvtárnak szerencséje volt. Ismét olyan igazgató került dr. Tauffer Emil személyében az intézet élére, aki tisztában volt a szakmai tudás, a sokoldalú felkészültség, a könyvekben rejlő lehetőségek erejével. Már az 1930-as évek végén, kétéves ápolónőképző és bábaképző tanfolyamokat szervezett kórházunkban. Folytatta az 1912-től elkezdett orvosi továbbképzések szervezését. Tudta, hogy ez csak könyvtári háttérrel lehetséges. Az intézet életében mindig voltak olyan kiváló orvosok, akik felkarolták a szakkönyvtár ügyét. Jellemző, hogy pl. az Orvosi Hetilap 1857-ben kiadott, legelső, június 4-én megjelent füzetétől kezdődően, mind a mai napig, folyamatos a lap előfizetése. Ez azt bizonyítja, hogy a könyvtár gyarapítása nem esetleges, hanem folyamatos és átgondolt volt. A II. világháború a könyveket sem kímélte. A szükség úgy hozta, hogy tüzelőanyag nem lévén könyvekkel is fűtöttek. Dr. Czina Géza, 70-es években íródott visszaemlékezéséből megtudható, hogy nem kis nehézségek árán sikerült megmenteni a könyvtár állományát a teljes pusztulástól.

A háború után a könyvtárat a kórház tanácsterméből az elme-pavilon földszintjén helyezték át. A könyvtári ügyek felügyeletét ez idő tájt dr. Középessy László főorvos látta el.

Erdős Kamill, aki később ciganológusként vált ismertté, 1954 novemberétől 1955 augusztusáig, napi négy órában dolgozott a könyvtárban. Gimnáziumi érettségivel rendelkezett. Rövid, de minden bizonnyal hasznos munkálkodásának nem maradtak fenn írásos emlékei.

Dr. Jankó Mária 1955. szeptember 1-től 1962. január 31-ig napi 4 órában, majd 1962. február 1-től 1966. június 30-ig napi 8 órában volt az intézet könyvtárosa. Diplomás közgazdászként, német nyelvismerettel rendelkezett. Közismert szigorúságának köszönhető eredményes állományszervező munkája. A teljes állományt rekatalogizálta. Az Orvosi Könyvtárban eltöltött 11 év nagyon sok és nehéz munkáról tanúskodik. Az állományt 1963 januárjában költöztették jelenlegi helyére, az 1900-ban (a szakkönyvtár alapítási évében) épült katolikus kápolnába. Dr. Jankó Mária könyvtárossága idején jelent meg az 1956-os Könyvtári Törvény, majd annak végrehajtási rendelete. Ez utóbbi tartalmazta az Orvosi Könyvtári Hálózat létrehozására vonatkozó utasítást. A Könyvtári Törvény szerint a Megyei Kórház Könyvtára a megye valamennyi egészségügyi intézményének Alközpontjaként működik.

Könyvtárossága idején lett a könyvtár orvostanácsadója dr. Iványi János főorvos. A tanácsadó tagja volt a Könyvtári Tanácsnak, amelyben rajta kívül az orvos-igazgató és a könyvtár vezetője, együttesen állapodott meg a tárgyévi könyv-, és folyóiratbeszerzésben. Az Alközponti Könyvtári Tanácsnak, tagja volt a megye valamennyi szakkönyvtárának vezetője és orvostanácsadója, de rajtuk kívül olykor más is képviselte az adott egészségügyi intézményt. Az 50-es években, az Alközponti Könyvtári Tanácsülések sarkalatos témája volt az ún. valutakeret elosztás. Az intézetek könyvtárosai megállapodtak, hogy a rendelkezésre álló keretből melyik könyvtár mit rendelhet.

Nem sokkal a Könyvtári Törvény megjelenése után, az Országos Széchényi Könyvtár számba vette, és a Könyvtári Minerva című kiadványban közzé tette (1965-ben) a hazánkban működő könyvtári hálózatok, így az Orvosi Könyvtári Hálózathoz tartozó könyvtárak adatait is. Ebben a következők olvashatók szakkönyvtárunkról . Dr. Jankó Mária 1966. június 30-án nyugállományba vonult. Tímár Veronika, a Debreceni Tanítóképző Intézetben végzett könyvtáros-népművelő szakon. 1966. július 16-tól 1968. június 15-ig vezette a könyvtárat, mely időszak, könyvtártörténeti szem- pontból, nem számottevő. A könyvtár viszonylag kevés önálló irodalomkutatást végzett, gyakran támaszkodtak még az Országos Orvostudományi Dokumentációs Központ és Könyvtár szolgáltatására. A népművelői tevékenység jobban illett Tímár Veronika egyéniségéhez. Távozását követően e téren ért el szép sikereket. Bánlaki Éva (később Kiszely Pálné), 1966. július 1-től 1968. július 16-ig beosztott könyvtárosként, majd 1975-ig könyvtárvezetőként dolgozott, középfokú könyvtáros végzettséggel. (Országos Orvostudományi Dokumentációs Köz-pont és Könyvtár, Budapest.) A könyvtár története szempontjából ún. „békeév"-ek voltak ezek, mivel nem kellett többé megyei valutakeretet osztani, a forint pedig stabilnak volt mondható. Mindezek kedvező hatással voltak az állományépítésre. Dr. Sáró András igazgató főorvos, a könyvtárvezető közvetlen főnökeként, fontosnak tartotta, hogy a könyvtár vezetője az intézet tudományos fórumain, mindenkor jelen legyen. Évente egyszer, a főorvosi értekezleten, a könyv-tár éves beszámolója volt a fő napirendi pont. Kiegyensúlyozottá vált a könyvtár és a felhasználók közötti együttműködés. A könyvtár olvasottsága folyamatosan növekedett. Kis-Pál Sándorné sz.: Fülöp Erika (korábban Illik Istvánné). Az intézetben 1966. július 11-től dolgozik. 1969. augusztus 31-től az Orvosi Könyvtárban, amelynek 1975 óta a vezetője. Diplomás könyvtáros (Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza). Nyelvismerete: Középfokú A-típusú német nyelvvizsgát tett. Középfokú szintnek megfelelő angol nyelvismerettel rendelkezik. Tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesületének. A Művelődési Minisztérium ösztöndíjasaként 1985-ben Berlinben tanulmányozhatta az ottani orvosi könyvtári hálózati központ (IWIM) és más (Német Nemzeti Könyvtár) országos gyűjtemények munkáját. Külföldi tanulmányútjai: 1993-ban Németország–Hollandia, 1995-ben Dél-Franciaország–Spanyolország. Vezetése alatt az Orvosi Könyvtár épületében több részleges rekonstrukció történt (1975., 1980.). 1981-ben elkészült a vegyi falszigetelés, amely előfeltétele volt az 1986-ban lezajlott teljes rekonstrukciónak. 1983-ban volt, a könyvtár történetében az első – mindmáig egyetlen – 150 fős, orvosi könyvtárosok és orvostanácsadók tájértekezlete, Gyulán. Nevéhez fűződik az intézet első fénymásolójának országos könyvtári pályázaton való beszerzése, a nyelvtanulást szolgáló relaxációs eszközök és kiadványok pályázati úton történő beszerzése, a könyvtár számítógépesítése a külföldi CD-ROM-on hozzáférhető adatbázisok beszerzése. Vezetése alatt lett – a mennyiségében, de még inkább minőségében megnövekedett könyvtári munka következtében – a könyvtári státusok száma három. A könyvtár szolgáltatásai széles ská-lán mozognak. A feladatok magas szín-vonalú ellátása team munkával valósul meg, amiben nagy szerepe van a következő könyvtárosoknak is: Kárpáti Zoltánné sz.: Tölgyesi Ágnes (korábban Faniszló Józsefné) 1975. július 17-e óta dolgozik a könyvtárban (ebből 8 évig Gyesen, és Gyeden volt). Középfokú könyvtáros (Országos Orvostudományi Dokumentációs Köz-pont és Könyvtár). Diplomás könyvtáros (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged). Nyelvismerete: Középfokú nyelvismeretnek megfelelő angol. A keretgazdálkodást kivéve, valamennyi könyv-tári munkában jártas.

Az állomány jelenlegi helyére történő költöztetése óta, igen sokat változott az épület komfortja. A könyvtár tehát rendkívül hideg volt. Az alacsony hőmérséklet nem kedvezett sem az olvasóknak, sem a könyvtárosoknak. A mosdókagyló egyetlen csapján forrásvíz hőmérsékletű víz folyt. Csak 1975-ben szereltek fel egy 5 literes villanybojlert. A cserépkályha fűtötte helyiségben nagy volt a hőingadozás. Az egyenetlen temperáltság miatt az állományban penészgombák telepedtek meg. Az épületben nem volt ún. szociális helyiség sem. Csak 1975-ben sikerült elérni, hogy a kőburkolatot habszivacs réteggel ellátott PVC-re cse réljék, a cserépkályha helyett pedig 2 olajkályhát és egy olajradiátort állítsanak be. Az állomány zsúfoltságát enyhítendő az ún. sekrestyében salgópolcos raktárt alakítottak ki. Ez az újonnan kialakított raktár tette lehetővé, a korábban az elme-pavilon folyosóján elhelyezett, vaspánttal elreteszelt, háromajtós ruhásszekrényekből, a bennük elhelyezett muzeális értékű könyvek és folyóiratok – köztük az 1857-ben kiadott legelső Orvosi Hetilap – és más ritkaságok elfogadható körülmények közé helyezését. A kápolna épületének jobboldali mellékhajóját, az időközben ismét kialakult zsúfoltság miatt, 1980-ban, szintén raktárrá alakították át. Az ott elhelyezett állomány kezelése kisebb akrobata mutatvánnyal felért. Az 1986. évi rekonstrukciót előkészítendő, 1981-ben vegyi falszigetelést végeztek az épületen. Hosszas várakozás után végre 1986-ban sor került az épület külső és belső felújítására, a fűtés és világítás korszerűsítésére, a vizesblokk kialakítására, és a könyvtári bútorzat teljes cseréjére. A rekonstrukció idejére az épületet teljesen ki kellett üríteni. A könyvtár vezetője így számolt be erről az 1987. évi főorvosi értekezleten: „A költözési munkák megkezdése előtt az állomány aktív részével feltöltöttük az osztályok letéti könyvtárait annak érdekében, hogy minél több könyv és folyóirat maradjon elérhető közelségben az átépítési munkák idején is. Az elme-pavilon II. emeletén átmenetileg berendezett könyvtárban helyeztük el a korszerű monográfiákat, kézikönyveket, bib-liográfiákat, szótárakat, lexikonokat, szinte a teljes kézikönyvtári állományt, a kurrens folyóiratokból pedig az utolsó öt évnyi anyagot. Így nem szenvedett hiányt szakirodalomból az éppen szakvizsgára készülő orvos sem. Az állomány többi részét 559 db kartondobozban a Gazdasági telepen lévő raktárban helyeztük el". A felújított könyvtár 1987 februárjától fogadta ismét olvasóit.

A könyvtár 1986. évi mutatói: A könyvtár állománya 1986. december 31-én 13 073 kötet volt. Ebből 6909 kötet könyv, a többi időszaki kiadvány. A beiratkozott olvasók száma: 316 fő volt. (Orvos, egyéb diplomás, eü. szakdolgozó, egyetemi ill. főiskolai hallgató, stb.) Az Alközpont szolgáltatásait a megye egész területéről igényelték. A könyvtár, 1986-ban, saját állományán kívül, az olvasók minél teljesebb ellátása érdekében, 510 esetben más könyvtártól átkért anyagból is szolgáltatott információt. A könyvtár költségvetési kerete ekkor 730 ezer Ft volt. Ebből a folyóiratok előfizetésére 580 ezer Ft-ot kellett fordítani. Az előfizetett folyóiratok száma 165 volt, amely megoszlás szerint a következő: magyar 82, szocialista országokból származó 22 és a nyugati országokból 61 cím. Az Orvosi Könyvtár, az időközben nem kis problémát jelentő infláció ellenére, új anyagi források keresése útján is, minden igyekezetével az olvasók szakmai előmenetelét kívánja szolgálni. Tíz évvel később, ma már, a könyvtár 18 635 kötetet mondhat magáénak.

A könyvtár jelenlegi (1996) állománya:


187 féle kurrens lapra fizet elő:

A kurrens szakfolyóiratokon kívül 43 féle periodika a fenntartó intézet háttértevékenységét segíti elő. Ezek a lapok többnyire pénzügyi, számítástechnikai és napilapok. Az Orvosi Könyvtár által 1996. évre előfizetett hazai kiadású szaklapok a következők:
  1. Acta Medica
  2. Acta Microbiologica
  3. Acta Pharmaceutica Hungarica
  4. Aneszteziológia és Intenzív Terápia
  5. Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógyidegenforgalom (kiadása szünetel)
  6. Bírósági Határozatok
  7. Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle
  8. Budapesti Közegészségügy
  9. Cardiológia Hungarica
  10. Diabetológia Hungarica
  11. Egészség
  12. Egészségnevelés
  13. Egészségtudomány
  14. Egészségügyi Gazdasági Szemle
  15. Fogorvosi Szemle
  16. Fül–orr–gégegyógyászat
  17. Gyermekgyógyászat
  18. Gyógyszereink
  19. Gyógyszerészet
  20. Gyógyszerpiac
  21. Háziorvos Továbbképző Szemle
  22. Honvédorvos
  23. Ideggyógyászati Szemle
  24. Infektológia és Klinikai Mikrobiológia
  25. Izotópdiagnosztika (kiadása szünetel)
  26. Kémiai Közlemények
  27. Konzílium
  28. Kórház
  29. Kórház- és Orvostechnika
  30. Laboratóriumi Medicina
  31. Lege Artis Medicinae
  32. Magyar Belorvosi Archívum
  33. Magyar Fogorvos
  34. Magyar Fogtechnika
  35. Magyar Kémiai Folyóirat
  36. Magyar Kémikusok Lapja
  37. Magyar Nőorvosok Lapja
  38. Magyar Onkológia
  39. Magyar Orvos
  40. Magyar Orvosi Bibliográfia
  41. Magyar Pediater
  42. Magyar Pszichológiai Szemle
  43. Magyar Radiológia
  44. Magyar Reumatológia
  45. Magyar Sebészet
  46. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet
  47. Magyar Tudomány
  48. Magyar Urológia
  49. Medical Protection Hungary
  50. Medicina Thoracalis
  51. Medicus Universalis
  52. MOTESZ Magazin
  53. Mozgásterápia
  54. Népegészségügy
  55. Népjóléti Közlöny
  56. Nővér
  57. Orvosi Hetilap
  58. Orvosképzés
  59. Orvostovábbképző Szemle
  60. Praxis
  61. Pszichiátria Hungarica
  62. Pszichológia
  63. Pszichoterápia
  64. Rehabilitáció
  65. Sportorvosi Szemle
  66. Szemészet
  67. Szenvedélybetegségek
  68. Táplálkozás, Anyagcsere, Diéta
  69. Természet Világa
  70. Therapia Hungarica
  71. Tisztiorvos
  72. Transzfúzió
  73. Új Diéta
  74. Vesevilág
  75. Pathology, Oncology, Research

Az Orvosi Könyvtár által 1996. évre előfizetett külföldi szaklapok jegyzéke:

  1. Aktuelle Rheumatologie
  2. American Heart Journal
  3. American Journal of Psychiatry
  4. Annals of Internal Medicine
  5. Annual Review of Medicine
  6. Archives of Dermatology
  7. Archives of Neurology
  8. Archives of Pathology
  9. British Journal of Ophtalmology
  10. British Journal of Rheumatology
  11. British Journal Surgery
  12. Clinical Chemistry
  13. Current Contents Life Sciences
  14. Deutsche medizinische Wochenschrift
  15. Dermatologic Surgery
  16. Developmental Medicine and Child Neurology
  17. Diabetes Care
  18. Diabetologica
  19. Electroencephalography and Clinical Neurophysiology
  20. Endoscopy
  21. Epilepsia
  22. Eular (Rheumatology in Europa)
  23. European Heart Journal
  24. European Journal of Nuclear Medicine
  25. Fortschritte auf dem Gebiete Röntgenstrahlen
  26. Gastrointestinal Endoscopy
  27. Geburtshilfe und Frauenheilkunde
  28. Hautarzt, Der
  29. Health Care Analysis
  30. Internist, Der
  31. Intensive Care Medicine
  32. Journal of American Medical Association (JAMA)
  33. Journal of the Society of Echocardiography
  34. Journal of Bone and Joint Surgery
  35. Journal of Child Psychology and Psychiatry
  36. Journal of Clinical Infection
  37. Journal of Clinical Microbiology
  38. Journal of Clinical Pathology
  39. Journal of Clinical Ultrasound
  40. Journal of Laryngology and Otology
  41. Journal of Nuclear Medicine
  42. Journal of Urology
  43. Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde
  44. Lancet
  45. Laryngoscope
  46. Medicina Interna
  47. Medizinische Welt, Die
  48. Modern Pathology
  49. Neurosurgery
  50. New England Journal of Medicine
  51. Obstetrics and Gynecology
  52. Onkologie
  53. Pediatric Clinics of North America
  54. Pediatric Radiology
  55. Pediatrics
  56. Presse Médicale, La
  57. Radiologe, Der
  58. Radiologic Clinics of North America
  59. Radiology
  60. Schweizerische medizinische Wochenschrift
  61. Schweizerische Monatsschrift für Zahheilkunde
  62. Stroke
  63. Surgery
  64. Therapeutic Drug Monitoring
  65. Tumor Diagnostik und Therapie
  66. Unfallchirurg, Der
  67. Urologe, Der
  68. Vascular Surgery
  69. World Journal Surgery

A fenti periodikákat és a külföldi szakkönyveket a LIBRO-TRADE Kereskedelmi Kft. szerzi be a könyvtárnak. A könyvtár vezetője minden évben készít egy ún. controlling tervet, amit az-után egy pénzügyi szakértőkből álló bizottság előtt, alku-tárgyaláson megindokol. Az alku eredményessége dönti el, hogy a könyvtár a tárgyévben mennyit költhet állományépítésre, ill. milyen összeg áll rendelkezésére egyéb fenntartási költségek fedezetéül.

Néhány év óta, a Soros és a Sabre Alapítvány jóvoltából ajándékozás útján is gyarapodik a könyv-állomány. A regionális elosztásból származó könyveket, az Alközponti funkcióból adódóan, tovább osztja a könyvtár a megye egyéb egészségügyi intézményeiben működő könyvtárak számára. A könyvtár különgyűjteményét képezi az a 693 kötetből álló Drogcentrum-könyvtár, amelyben 104 féle kiadvány – 89 hazai és 15 külföldi – szolgálja a kábítószer ellenes küzdelmet megyénkben. A Békés Megyei Önkormányzat Intézményfelügyeleti Osztálya pályázaton nyert 300 ezer forintját ajánlotta fel a súlyos szenvedélybetegség megelőzését szolgáló kiadványok beszerzésére. A mellékelt újságcikkek a Drogcentrum-könyvtár 1996. május 16-án rendezett bemutatásáról, illetve az ott elhangzott előadásokról tudósítanak.

Az Orvosi Könyvtár szolgáltatásai között kiemelkedő fontosságú a manuális irodalomkeresést felváltó számítógépes kutatás. Nagy sikert aratott a látogatók körében az 1994 januárjától CD-ROM-on beszerzett amerikai adatbázis. A londoni Dialog cég 1982-ig visszamenőleg is elküldte a MEDLINE adatbázis kumulált lemezeit. A könyvtár jelenleg (1996!) 2 db 386-os és 1 db 486-os számítógéppel rendelkezik, melyekhez 1 db LC 200-as, 24 tűs matrix és 1 db HP 4M Plus lézer nyomtató kapcsolódik. A számítógéppark része még 1 db HP Desk Jet 600 tintasugaras nyomtató, és 1 db HP Scan Jet 4c Scanner. A számító gépbe beépített floppy meghajtók lehetővé teszik a talált record lemezre történő nyomtatását is. Két számítógépen belső CD meghajtó van, egy géphez pedig külső, 6 lemezes meghajtó csatlakozik. A teljes számítógéppark a Pándy Kuratórium több éves támogatása révén valósult meg. A MEDLINE adatbázison kívül számítógépen elérhető még a ROTE LISTE (gyógyszerkönyv), a Gyógyszerkódex Interakció disc, a Current Contents Clinical Medicine, valamint a Nemzeti Pe-riodika adatbázis. Az utóbbi években szótárak, lexikonok, kézikönyvek jelennek meg CD lemezeken. A multimédia műtéti technikák oktatását is felvállalta. A nemzetközi kongresszusra utazók, a korábbi vaskos kongresszusi kiadványok helyett, CD-ROM-on hozzák haza a legfrissebb információkat. Az adatbázis használatának elterjedésével csökkent az olvasók által igényelt könyvtárközi kérések száma. A MEDLINE-ban ui., a bibliográfiai leírást 15-30 soros referátum követi, amely sok esetben annyira informatív, hogy nélkülözhetővé teszi a szakcikk teljes szövegének beszerzését.

A könyvtárközi kapcsolatok új távlatát nyitja meg az Internet használata. A könyvtár vezetője Spanyolországban részese lehetett annak a „varázslatnak", amely lehetővé tette Barcelona és Budapest azonnali információ cseréjét. Rendkívüli élményt jelentett az Internet infosztrádáján való közlekedés. Az intézet, bár egyelőre csak az Informatikai Osztályon, szintén rendelkezik Internet kapcsolattal. Az Orvosi Könyvtár a SOROS Alapítványtól reméli a közvetlen, 24 órás Internet hozzáférhetőséget. Talán már nem is olyan távoli az az idő, amikor az információs világ-hálózaton orvosi konferenciák, konzíliumok, esetbemutatások is lebonyolíthatók lesznek. A cikk írója mégis reméli, hogy az információs szupersztrádán való közlekedés öröme, nem szorítja ki ma élő embertársaink életéből a kézbe vehetô, tapintható könyvek által szerzett élményt.

IRODALOM

  1. Dr. Berkes Sándor: Békésvármegye Közkórházának története és évi jelentés annak 1902. évi működéséről. Gyula, 1903.
  2. Dr. Berkes Sándor: Jelentés Békésvármegye Közkórházának 1903- 1913. Gyula, 1914.
  3. Dr. Tauffer Emil: A Gyulai Magyar kir. Állami Kórház 1924-1929. Gyula, l929.
  4. Baly Hermina: Pándy Kálmán emlékének. In: Országos Ideggondozói Ankét anyaga. Szerk.: Hárdi István. – Gyula, 1976. 7-22. p.
  5. Az Orvosi Könyvtár nyilvántartásai és irattári anyaga.