A szeghalmi utókezelő-kórház bemutatása
 
  "Munkás, vidám öregséget,
  Hol, mit kezdtem, abban véget.....
  Ennyi volt csak ;
  S hogy megint ültessek, oltsak."
  (Arany J.: Epilógus)
 
  Több évtizedes erőfeszítés előzte meg a szeghalmi kórház megnyitását, melyre 1943. április 20-án került sor. Akkor az intézet Tüdőkórházként működött. Számos TBC-s beteg nyert itt elhelyezést, és várta a gyógyulást. A sárrét vidékén élő szegény sorsú emberek között igen gyakori volt a betegség előfordulása, melynek kialakulásában jelentős szerepet játszott a hiányos, elégtelen és rossz táplálkozás, valamint a túlzsúfolt, egészségtelen lakások okozta ártalmak. A bekerült betegeket az intézetben főleg pihentették, és testileg erősítették a betegeket, ugyanis a legyengült szervezet nem tudott szembeszállni a tbc-baktériumokkal, gyógyszerek pedig nem álltak rendelkezésre.
  Az intézet élére - a megye hivatalos lapjában meghirdetett pályázatot elnyerő - Dr. Köstner József szakorvos állt. A kórház 50 ágyszámmal indult. 1958-ig vagyis 16 évig állt a szeghalmi tüdőkórház élén.
  Őt Dr. Czina Géza követte. Időközben 80 majd 100 férőhelyesre növekedett a kórház.1970. 12. 31-ig működött, mint tüdőgyógyintézet. 1971. január 01-től átszervezésre került az intézmény és mint a Békés Megyei Tanács II. számú Utókezelő Kórház működött tovább. Élén továbbra is Dr. Czina Géza főorvos állt, az átszervezést neki kellett végrehajtania. A kórházból a betegek a Gyulai József Szanatóriumba kerültek át.
  A fennmaradt adatok szerint 1947-től 1970. december 31-ig a tbc-s és légzőszervi megbetegedésben ápoltak száma a szeghalmi intézetben összesen 4.742 volt. Eredményeivel az évenkénti hivatalos értékelések alkalmával az országos három legjobb között szerepelt, aminek jelentőségét több évtized távolságából is elismerően kell hangsúlyozni.
  Az intézet élén álló főorvos 1972 nyarán nyugdíjba vonult és helyébe lépett a megüresedet főorvosi állásra kiírt pályázatot elnyerő Dr. Lóránt Gyula belgyógyász szakorvos. Munkássága hosszú évekig kötötte az Utókezelő Kórházhoz.
  1990-től Dr. Szentkereszty Tamás folytatta a sort, majd 1999. szeptember elsejétől Dr. Keller László lett az egységvezető főorvos.
  2003. január 15-től jutott tisztemül az a feladat, hogy irányíthatom a szeghalmi Fekvő- és Járóbeteg Egységet.
  Az intézet feladata: hosszabb kórházi kezelést igénylő betegek ellátása. Ezzel tehermentesíti az aktív kórházi osztályokat. Társadalmi jelentősége, hogy az idős és beteg családtag otthoni ápolása megoldást nyer, a munkaképes családtag nem esik ki a munkából az ápolási tennivalók miatt.
  A kórház 1997. július elsejétől más szervezeti formában kezdte működését.
  A segítő kezet nyújtó Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Szeghalmi Fekvőbeteg Egység Krónikus Osztályaként üzemelt tovább, mivel a szakmai minimum feltételeknek nem feleltünk meg. Kórházunk létbiztonsága került veszélybe ezáltal, szolgáltatásainkhoz viszont nagy szükség volt és van most is, mivel 50 km-es körzetben nem található másik kórház. Legközelebb Gyulán és Békéscsabán van. Ágyszámunk 85-re csökkent, majd 2001. január 01-től még húsz férőhellyel gyarapodtunk - a szeghalmi szülőotthon sajnálatos megszüntetését követően.
  Jelenleg 105 beteg egészségügyi ellátása, ápolása történik az utókezelő kórházban.
  Betegeink zömében az "Anyakórházból" kerülnek hozzánk, illetve a Gyulai József Szanatóriumból, valamint a Békéscsabai Réthy Pál Kórházból. Közvetlen körzeti orvosi megkérés útján is jutnak be osztályunkra ápolásra szoruló, zömében krónikus betegségben szenvedő betegek.
  Főként helyből, a környező városokból és falvakból, mint Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Dévaványa, de távolabbról is, mint például Battonya vagy Medgyesegyháza és még sorolhatnám tovább.
  A kórképek is igen változatosak, főleg az akut ellátást követően belgyógyászati és sebészeti jellegű betegségekkel kerülnek utókezelésre hozzánk az arra rászorulók. Sajnos szomorúan tapasztaljuk, hogy egyre a daganatos megbetegedésben szenvedők száma, és a pszichiátriai esetek is növekvő tendenciát mutatnak.
  Igen gyakori a 70-80 életévét betöltött ápolt, sőt nem egy esetben előfordult, hogy a 90 éves életkort is meghaladta az ápoltunk. Ritkábban azonban olyan esettel is szembesülhetünk, amikor jóval fiatalabb a segítségre szoruló.
  Jelentős azoknak az eseteknek is a száma, amikor szociális jellegű problémák állnak a háttérben. Az idős, hosszabb kórházi kezelést igénylő betegek ellátása nehéz fizikai és lelki megterhelést ró az osztályon dolgozó ápolónőkre, beteghordókra és kollégákra egyaránt. A jelenleg főállásban dolgozó három szakorvos: Dr. Keller László sebész, Dr. Lábadi Antal és Dr. Ibos István belgyógyász főorvosok az osztály betegeinek ellátása mellett még a városban működő (szintén a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházhoz tartozó) szakrendelést is ellátják.
  A mindennapi ápolási-gondozási feladatokat ellátó nővérek száma igen kevés, bár minden státusz be van töltve.
  Az ápolási szakfeladatokat öt "E" kategóriás képzéssel rendelkező nővér, öt felnőtt szakápoló, nyolc általános ápoló és általános asszisztensi végzettségű dolgozónk - akik közül jelenleg négyen "E" kategóriára járnak - egy ápolási asszisztens és hét segédnővér illetve egy dolgozónk diplomás ápolói szakra jár Gyulára a főiskolára, valamint két beteghordó látja el. Az osztályon dolgozó takarítónők száma kilenc fő.
  A Szeghalmi Fekvő- és Járóbetegellátó Egység a gyulai Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház szerves része, gazdaságilag önálló, a munkáltatói jogokat és felügyeletet a megyei kórház gyakorolja. A tulajdonos Szeghalom Város Önkormányzata. Az utókezelő kórházban és a járóbeteg ellátásban összesen 105-en dolgoznak.
  Néhány mondat a betegforgalmi adatokról:
  Éppen a napokban készítettünk kimutatást a beteglétszámról. Talán érdemes megemlíteni a 2002-es év forgalmát is, mivel 2003-ról csak az első félév adatait tudtuk feldolgozni.
  2002-ben 402 új beteg érkezett az osztályra, az ágykihasználás 94,84%-os volt, az ápolás átlagos tartama 89,52 nap.
  A 2001. és 2000. évre vonatkozóan hasonló statisztikai adatokkal rendelkezünk.
  2003. első félévében a felvett betegek száma 229, az ágykihasználás 93,71%, az ápolás átlagos tartama 75,15 nap.
  Sokakban felmerült a kérdés, hogy miért ilyen hosszú időt töltenek itt a betegek? Erre nagyon egyszerű a válasz, mint már említettem is, krónikus betegségben szenvednek, hosszan tartó ápolást igényelnek.
  Igen nagy azoknak a száma, akik szociális otthoni elhelyezésüket várják, mivel nincs hozzátartozójuk, vagy azok az idős beteg gondozását nem tudják vállalni, azonban maga a beteg önellátásra képtelen. A szociális otthonok korlátozott létszáma miatt viszont nehéz a bejutás. A kisnyugdíjjal rendelkező betegek viszont nem tudnak befizetni egy magán intézetbe.
  A kórház önellátó háttérszolgálattal rendelkezik. A betegek élelmezését az intézet főzőkonyhája látja el, melyet a kórház dietetikusa irányít, így megoldható a különleges diétát igénylő betegek élelmezése is.
  Az ápoltak és a diétás nővér napi kapcsolattartása jól működik, így a haza távozó betegeink szaktanácsadása ilyen irányban megoldott.
  A betegek ellátásához szükséges textíliák mosását szintén helyben végzik a kórház mosodájában. A mosásra kerülő ruha napi mennyisége nagyon sok. Szinte folyamatosan működnek a nagy teljesítményű ipari mosógépek és a szárító. Igen megnöveli az osztály kiadását az új textíliák folyamatos biztosítása, hiszen a sok mosás és a gyakori igénybevétel megrövidíti a textíliák kihordási idejét. A mosodában dolgozók létszáma összesen hat fő.
  A háttérszolgálat részeként működik egy négy főből álló karbantartó csoport, akiknek feladata a mindennapi apróbb technikai hibák elhárítása, de sokszor nagyobb volumenű munkákat is elvégeznek.
  Intézményünk adminisztrációs feladatait négy irodai dolgozó látja el a gazdasági vezetőnk irányításával.
  A fentebb felsorolt háttérszolgálat működése nélkül a járóbeteg-ellátás sem tudna létezni. A Fekvő- és Járóbetegellátó Egység csak így, integráltan képes feladatainak megfelelni. A krónikus osztály társadalombiztosítás finanszírozása teszi lehetővé a szakrendelők pontrendszerből adódó hátrányainak kiegyenlítését, a pénzügyileg- gazdaságilag pozitív szaldót.
  Ennek eredményeként intézményünkben az elmúlt néhány évben igen jelentős nagyságú felújítások történtek - önerőből.
  2000. szeptemberében került sor a mosoda belső felújítására, burkolására, a mosodai gépek cseréjére.
  2001-ben végeztük el az osztályon a női zuhanyzó felújítását, valamint kialakításra került három új kórterem, ezzel igyekeztünk egyes betegszobák zsúfoltságát csökkenteni.
  Még ebben az évben történt meg a főzőkonyha felújítása is, valamint a fűtés korszerűsítése. 2002-ben az irodai épület tatarozására és csatornázására került sor. Az osztályon ebben az évben sikerült beüzemelni az ágytálmosót. Új gépkocsi beszerzésére is sor került.
  2003-ban a kazánháztető szigetelésére, a konyhán klíma berendezés felszerelésére, az osztályon pedig új sterilizáló készülékek beállítására került sor. Kicseréltük a műhely tetőszerkezetét is.
  2003. szeptember 01-től visszaállítottuk a portás-szolgálatot.
  Az előttünk álló év újabb feladatok megoldását várja el tőlünk.
  A 2004. január 01-től életbe lépett minőségbiztosítási feltételeknek meg kell és meg is szeretnénk felelni. Ehhez azonban minden területen az intézetnek további lelkiismeretes, és fáradságot nem kímélő munkára van szükség.
  Ezúton is köszönöm minden munkatársam eddigi munkáját és kívánom, hogy az elkövetkezendőben is jó egészségben és töretlen munkakedvvel próbáljuk együtt megoldani a ránk váró nehéz feladatokat.
 
Dr. Molnár Béla
m.b. egységvezető főorvos